Vöröskő vára a Pozsonyhoz közeli Gidrafűrész (szlovákul: Píla) község határában található, s már messziről jól láthatóan magasodik a környezete fölé.
A monumentális építmény egy kvarckősziklán foglal helyet. Szlovákia azon kevés várainak egyike, amelyek ellenálltak a viharos évszázadoknak s a dimbes-dombos táj közepén épen maradtak az utókornak.
A 13. századból származó királyi vár részét képezte Magyarország nyugati határvédelmi vonalának, egyike volt annak a középkori várrendszernek, amely Dévénytől Trencsénig védte az ország határát.
Túraútvonalunk egy kijelölt parkolóból indul. Nagyon népszerű turista célpont, így a sok ember elkerülése végett egy kevésbé ismert ösvényt választottunk. Először a Pálffy család temetkezési kápolnája felé vettük az irányt, ahonnan az erdőn át vezet egy keresztút a 364 méter magas
hegységre. A keresztre feszítés kőszobrai, melyekre utunk során bukkanunk, a 17. századból származnak s a legjobban őrzött külső kálvária szobrászati csoportnak tekintik. A kápolna és a kálvária is a nemzeti kulturális emlékeink közé tartozik 1970 óta. Folytatjuk utunkat a kevésbé forgalmas, de csodás erdőn át, míg a vár gyönyörű, buja növényzetű, pávákkal benépesített ősparkjába nem érünk. Ha szerencsénk van, a szabadon lépegető hím pávák a ragyogó, színes tollazatukat is megmutatják. Megpihenhetünk az árnyas fák alatt. A parkban tavasztól őszig számos egyéb program várja az idelátogatókat: történelmi és kulturális fesztiválok, koncertek, sétakocsikázás vagy éppen ragadozó madarak bemutatója.
Vöröskő első említése 1271-ből származik, amikor II. Ottokár cseh király betört Magyarországra és elfoglalta azt. Későbbi urai között megemlíthetjük Csák Mátét, Hédervári Lőrincet, a Bazini és Szentgyörgyi családokat, valamint a Thurzókat is. Őket a Fuggerrek követték a tulajdonosok sorában, akik az épületegyüttes történetében komoly átalakulást hoztak. Mikor Pálffy Miklós, a kor egyik kiváló hadvezére 1588-ban feleségül vette a dúsgazdag hozománnyal rendelkező Fugger Máriát, hozományként kapta meg a várat. Kettejük leszármazottjai egészen az 1945-ös államosításig megtartották a
birtokot.
A vár alatt épült ki Európa legkiterjedtebb pincerendszere. Az épület alatti katakombarendszer 120 méteres kutat rejt. Könyvtára csaknem 15 ezres kötetet számlál. A 25 termen keresztül vezető várlátogatás során fantasztikus, egyedi bútorokat és berendezési tárgyakat is láthatunk.
Egyedülálló varázsának köszönhetően a vár olyan mesefilmek forgatásának volt a színtere, mint a Fantagiró hercegnő vagy a Sárkányszív. Az itt készült filmek közül említésre méltó két Jókai regény feldolgozása, az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán.
Vöröskő legendája:
Vöröskő legendája arról szól, miként döntötte el egykor 12 bölcs, hova épüljön a vár. A tanácsból tizenegyen egyet értettek abban, hogy a Kukla Csúcsra kell építeni, mely mai helyszínével szemben található. A legfiatalabb bölcs azonban a szemközti hegyet ajánlotta és a többi bölcset
szellem és kísértet históriákkal riogatta. Szerinte az építkezés zaja felébresztené az itt szunnyadó szellemeket. A többség mégis a Kukla csúcs mellett döntött. A vár alapjait lerakták, de másnapra rejtélyes módon az építményt a szemközti csúcson találták. A bölcsek végül elfogadták a legfiatalabb bölcs döntését, a várat a Kukla hegycsúccsal szemben található pontra építették.
Egy másik legenda szerint III. Béla lánya a község keleti oldalára szerette volna építtetni a várat, végül a tündérek akaratát tartotta szem előtt. Hálából az ártó szellemek nem bántották a várat és így maradhatott az egyik legépebb építményként a Kis-Kárpátokban.
Részletesebb tájékoztatásért látogasson a CsavarGo oldalra.